Kezdőlap » Jog-Jogaink » Kkv kintlevőségek, körbe tartozás

Kkv kintlevőségek, körbe tartozás

    

A körbe tartozás olyan mint a pestis

Azt tudjuk, hogy a középkori pestis járvány a világon milliók életét oltotta ki. Azt is tudjuk történelmi leírásokból, hogy elképesztő módon próbáltak ellenállni az akkor élők a járvány ellen. Valahogy ez jut az ember eszébe amikor  bármely fronton a körbetartozás tényének elemzését próbálják elvégezni emberek. Az biztos, hogy e gazdasági tényező elemzése igen alapos és megfontolt munkát ígényel, és ennek megfelelően igen erős vállalkozói és gazdasági magatartás változást is. Persze nem árt a meglévő járvány kialakulásának hátterét is vizsgálni! Ehhez viszont szükség lenne tudni bizonyos adatokat, melyek arról szólnak, hogy hány 1 személyes Kft működik ma magyarországon, valamint azt is, hogy a gazdasági kivitelezések során miért kell alkalmazni a generál kivitelezőn felüli alvállalkozók alvállalkozóinak az alvállalkozói rendszerét.

Az biztos, hogy Magyarországon a jelenség első csírái az úgynevezett kooperációs tevékenység élénkülésével (TSz melléküzemágak, stb), majd a szocialista gazdasági reformfolyamatok által létre hívott GMK-al kezdődött erősödni. Az az, hogy lehet az állami elszámolás és adók bűvköréből kikerülni. Hiszen ezt a célt szolgálták ezek az intézkedések, persze nem az állami körökben, hanem a gazdasági szférában. Ezzel tette volna érdekeltté a dolgozókat a munkavégzés intenzitásának növelésében, a kooperációs munkában pedig az életképtelen mezőgazdasági üzemek bevételét lett volna hivatott a rendszer biztosítani.

Persze a kezdeti népszerűséget követően a rendszerváltást követő privatizáció lépett a gazdasági csoda helyére. Megszüntetve a mamut állami vállalatokat, és helyébe sok apró kis és közepes vállalkozást teremtve, a számlázási rendszerből adódó bevételek növelésével, állami bevétel növekedésre is számítottak. Melyek egyébként száraz közgazdasági törvényszerűség szerint akár igaz is lehetne. Hogy ebből nem lett semmi, illetve egy már-már elviselhetetlen körbetartozási spirál alakult ki, ebben a piac szereplői és a vállalkozói magatartás, mely minden etikai kódexben megfogalmazottakat felrúgott, jelentős szerepe van. Mindenki számára ismerős jelenségekké váltak az 1 személyes Kft elszaporodásának jelensége, akiket népi zsargonnal táskás vállalkozóknak hívnak, és minden pályázati és egyéb nagy beruházás holdudvarába megtalálhatók. Ennek egy szebbik és ha lehet még orcátlanabb vállalkozási formája a Holding, Befektetési és zRt típusú vállalkozások, melyek a teljes megszerezhető vállalkozási piac több mint, 85 %-át uralja, úgy, hogy semmilyen kivitelezésre alkalmas eszköze, szakember gárdája nincs, az alkalmazotti létszáma is csak az irodai munkákra korlátozódik minimálbéren. De rendelkezik kapcsolatokkal a bankszférában, a befektetői körökben, a vállalkozási körökben, és ezzel potenciális kivitelezőként pályáz és nyer pályázatokat jó és elfogadható áron. Ekkor már nincs mit tenni, csak meg kell találni az alvállalkozói kört akivel igen “korrektul” meglehet egyezni, akik aztán ismét tovább passzolják a munkát, mondanom sem kell szintén hihetetlen “korrekt” áron, és így tovább és így tovább. A vége persze az lesz, hogy a belehajszolt vállalkozók anyagából a kivitelezés így vagy úgy megtörténik, de az I. osztályú munkát III. osztályú áron átvevő kivitelező, már szakít is egyet, és örüljön annak ha nem ködbérezik be a kicsiket. A fizetési határidőben is érdekes megoldások mutatkoznak, miközben a szerződésben semmilyen említés sem szól a megszokottól (8 napos szokásos banki utalás), szerződésen kívűl szóban jelzi a kivitelező, hogy sajnos csak 48-60-90 napra képes átutalást teljesíteni. Az anyagszámla befogadásokról már szó sem essen. Mi a vége? Egy zsíros falatnak tűnő munkaajánlat így vezethet a vállalkozó csődjéhez, és eladósodásához.

Mondhatnánk, hogy kegyetlen a piac, kérlelhetetlen az élet, na de ennyire, nem inkább pofátlan! Pestis ez a javából és bizony kellő odafigyelést és intézkedést feltételez, mert egyébként súlyos és nagyszámú áldozatokat kell fizetni ezért a jelenségért!

Jelenleg az alábbi cégek nem fizették ki számláinkat. Részleteket adósainkról a linkekre kattintva tudhatnak meg.

-jelenleg nincs – 2008.10.13

Követeléseink behajtásával a http://nemfizetocegek.hu http://www.tartoznak.hu bíztuk/bízzuk meg.

 

Update

Átkos körbetartozás

Építőipar: kifosztott alvállalkozók futnak a pénzük után

2008. szeptember 23. 09:36 | Utolsó módosítás:2008. szeptember 23. 11:03
 

A hazai építőipar jó ideje a kishalak végét jelentő körbetartozás problémájától hangos. A tönkrement alvállalkozók listája egyre tekintélyesebbé duzzad. Sokszor a (gyakran külföldi) beruházót kárhoztatják, ám építőipari vállalkozók most egy honi generálkivitelező vérét kívánják. Állítják, hogy a szeptember 11-ei bontási ügyben elhíresült, a „Béke Liget” társasházat kivitelező Archivent Kft. feje, Fürst Sándor sportot űz a különböző szakipari tevékenységet végző vállalkozók kifosztásából. [HVG] tovább

Siralmas helyzetben a kkv

A kis- és középvállalkozások kétharmada úgy érzi, romlott a cége kintlévőségi helyzete az elmúlt fél évben, derül ki az Üzlet & Siker magazin legfrissebb felméréséből. A válaszadók majdnem egyharmada szerint a helyzet tovább fog romlani a következő félévben. A felmérés szerint csak a kkv-k 4 százalékának nincs kintlévősége, akiknek van, azok nem tudják, hogyan hajtsák be.

Siralmas helyzetképet fest az Üzlet & Siker idei harmadik negyedévi kkv-kintlevőségi indexe: az 1500 fős mintán végzett felmérés szerint a kis- és középvállalkozásoknak mindössze négy százalék az, amely nem vár határidőn túli, eddig be nem érkezett bevételekre. A helyzet azért különösen siralmas, mert nem csupán a kintlevőségek mértékét, hanem tendenciáját tekintve is borúlátóak a kis- és középvállalkozások.

A helyzet a megkérdezett vállalkozók 66 százaléka szerint romlott a mögöttünk hagyott fél év során. Ugyanakkor csupán 30 százalékuk véli úgy, hogy a következő 6 hónapban tovább romlik majd a helyzet. A megkérdezettek többsége (71 százalék) a kellemetlen változások okaként külső körülményeket jelölt meg.

Figyelemre méltó, hogy a felmérésben résztvevők mindössze 6 százaléka gondolja azt: kintlévőségeinek az aránya a megfelelő módszer hiánya, vagyis saját hiányosságuk miatt van. A válaszadóknak tehát csupán elenyésző része szerint keresendő az ok házon belül, és ők sem találták még meg. A kintlévőségekkel rendelkező cégek egyöntetűen a rossz gazdasági helyzetre és az etikátlan hozzáállásra hivatkoznak a kintlévőségeik miértjeként.

„Ez azért is szomorú tendencia, mert egy cég a legnehezebben a külső körülményeken tud változtatni.” – kommentálta az eredményeket Vörös Szilvia, az Üzlet & Siker megbízásából a felmérést elkészítő Best Capital Kft. ügyvezetője. Szerinte egy fontos logikai buktatóra lelünk a számok mögött: „Ha ugyanis a külső körülmények felelősek a cégünkben lévő állapotokért, akkor az ellen nem nagyon tudunk tenni. Emiatt kezeletlenül marad a kintlévőségi állomány a cégekben, ami likviditási gondokat okoz, még nehezebbé téve a cégek fejlődését, terjeszkedését.”

A szakértő szerint önbeteljesítő jóslathoz vezethet, ha a cégek elkerülhetetlen adottságként kezelik a kintlevőségek felhalmozódását. „Amíg a cégvezető azt gondolja, hogy nem lehet mit tenni, addig nem is fog hathatós megoldás után nézni, mivel eleve nem hiszi, hogy van a problémájára megoldás.”

Márpedig az adatok szerint a cégvezetők felének nincs koncepciója a kintlevőségek kezelésére, vélekedésünk inkább a kilátástalanságot tükrözi. A vezetők fele az eddig használt módszereket nem tartja hatékonynak. Azoknál a cégeknél, ahol csökkent a kintlévőség az elmúlt hat hónapban, a változást jellemzően belső tényezőkkel magyarázták. A cikk a Vodafone támogatásával készült. (x)

Csúnyán elbánnak a kicsikkel a fővállalkozók
 
2008.10.13
Az irreálisan alacsony építőipari vállalási ár megtiltásával közvetetten bár, de a lánctartozás felszámolásához is hozzájárult a kormány – mondta Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter kedden egy budapesti konferencián.

Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke rámutatott: ha ma ugyanakkora méretű és teljesítményű két építő cég közül az egyik 250 millió, míg a másik 1,2 milliárd forint bérköltséggel dolgozik, akkor a kisebb bérhez feketemunka és olcsóbb vállalási ár tartozik.

A magyar építőipar egyik betegsége a szétaprózottsága: Magyarországon folyamatosan közel 100 ezer építőipari vállalkozás működik, tízszer annyi, mint Ausztriában vagy Svájcban – mondta Bajnai Gordon. Ez kihat a lánctartozásra is, hiszen a tőkeszegény és kicsi alvállalkozókkal könnyűszerrel “bánnak el” a fővállalkozók. A helyzet úgy is leírható, hogy a rossz vállalkozások kiszorítják a jókat.

Más oldalról ezt a jelenséget úgy jellemezte Földi Tamás, a Magyar Építőipari Szövetség elnöke, hogy a lánctartozás 90 százalékát az építőipari bűnözés gerjeszti. A 3 millió forint tőkével alapított társaságok 120 millióért vállalják a 150 millió forintos munkát, majd az alvállalkozóikat – miután azok elvégezték a feladataikat – válaszút elé állítják: vagy megelégszenek a járandóságuk 80 százalékával, vagy mehetnek a bírósághoz. Mire a bíróság évek múlva dönt, egy fillért sem kap az alvállalkozó, mert a fővállalkozó cég tulajdonosa már a sokadik cégében teszi ugyanezt.

Ezért javasolta Földi Tamás a Polgári törvénykönyv olyan módosítását, hogy az anyagon és a munkán mindaddig fennmaradjon a szállító, illetve az azt elvégző tulajdonjoga, amíg azt a megrendelő ki nem fizeti. A Büntető törvénykönyv. pedig úgy módosuljon – javasolta az elnök – hogy aki a tulajdonjog-fenntartással terhelt vagyont elvonja, 5 évig terjedő szabadságvesztéssel legyen büntethető.

A konferencián szóba került a jelzálog témája. Az alvállalkozói jelzálogjog érvényesítését az általa is épített házon – arra az időszakra, amíg a fővállalkozó ki nem fizeti őt – már egy ideje engedi a jog, de csak akkor lehet bejegyezni a jelzálogjogot, ha ehhez a fővállalkozó hozzájárul. Eddig nem is került sor bejegyzésre. Gadó Gábor az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakállamtitkára ígéretet tett arra, hogy ezt a szabályt módosítják. Ugyanakkor figyelmeztette a jelenlévőket arra, hogy a parlament előtt fekvő új Ptk.-ban rosszabb a helyzet: abban – a kölcsönösség alapján –  a fővállalkozónak is zálogjoga lenne az alvállalkozó vagyonán. Ezt is módosítani kívánják még a jogalkotási fázisban.

Bajnai Gordon bejelentette, hogy hamarosan működni kezd az az internetes portál, amelyen a minisztérium folyamatosan közzé teszi az építési jellegű uniós támogatásokat, valamint az építési közbeszerzéseket. A miniszter vázolta azt is, hogy a jelenleg évi mintegy 2 ezer milliárd forintos teljesítményt nyújtó építőipar a következő másfél két évben ezer milliárd magán, és 1800 milliárd forint uniós támogatású megrendelésre számíthat.

Futó Péter, a Futureal Ingatlanfejlesztő Kft. ügyvezető igazgatója a saját projektjeiken szerzett tapasztalatokról szólt. Kiemelte, hogy jelenleg az 5-10 milliárd forint értékű projektekre nehéz generál kivitelezőt találni. Cége az első alvállalkozók kifizetéséig ellenőrzi a folyamatot. Kifogásolta, hogy a fejlesztő a generál kivitelező költségeit nem vonhatja le a helyi adó alapjából, így 2 százalékkal drágul az építés.

Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter a szakképzés átalakításáról beszélt. A szakmát újra 14 éves kortól tanulnák a fiatalok, a képzés negyedik évében pedig munkahelyen dolgoznak majd, hogy legyen munkatapasztalatuk. Jelenleg ennek hiányában nehéz munkahelyet találniuk a kezdő szakmunkásoknak. A szétaprózott szakképző helyek helyett pedig térségi integrált központok jönnek létre, intézményenként legalább 1500 tanulóval.

VÉSZ-jelzés: indul a bontás

Adósságbehajtás csákánnyal: nincs kegyelem

 

 

A tettek mezejére lép a VÉSZ. Az építőipari vállalkozók érdekeit képviselő szövetség türelmi ideje október 15-én lejár. A hónap második felében kíméletlen bontási akciókba kezdenek azoknál a cégeknél, amelyek a szövetség szárnyai alá tartozó vállalkozóknak tartoznak.

„Tisztelt Lakók! Kérjük ne vigyék be a házba értékeiket, mert a tetőt lebontottuk”. Enyhén szólva kellemetlen, amikor frissen épült lakóházunk ajtajában ez a felirat fogad. A felhívás  a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége (VÉSZ) irodájának falán a kezdetekre emlékeztet; amikor egy ingatlanprojekt egyik alvállalkozójánál végképp betelt a pohár. Éliás Ádám, mint a Tető-szféra Kft. ügyvezetője kiegyenlítetlen számlája miatt a bontás mellett döntött. Saját munkája gyümölcsének esett neki csákánnyal. Még aznap délután sikerült megegyezni az építkezés beruházójával, követelését maradéktalanul kifizették. Ennek már lassan egy éve, az eset követendő példa lett.

Az úgynevezett „csákányos adósságbehajtás” lassan bevett gyakorlat az alvállalkozók körében. A java azonban még csak most jön. Az idén tavasszal megalakult VÉSZ jelenleg 41 tagjának érdekeit képviseli azokban a vitás elszámolási ügyekben, ahol a fővállalkozókkal vagy a beruházóval nem tudnak megegyezni. A szövetség azt ígéri, október 15-e után nincs kegyelem, indul a bontási szezon. A hónap közepéig tart ugyanis a szövetség által megszabott türelmi idő. Mintegy tizenöt fővállalkozó vagy beruházó kapta meg október 1-jén az utolsó felszólítást. Azok, akikkel e hét szerdáig nem sikerül megegyezniük, biztosan számíthatnak a VÉSZ „baráti látogatására”. A kiegyenlítetlen számlák összértéke megközelíti a 200 millió forintot. Mint azt Éliás Ádám, a szövetség elnöke lapunknak elmondta, a felszólított cégek körülbelül egyharmada már jelezte, hogy hajlandóak elszámolni az alvállalkozókkal.

Éliás Ádám azt mondja, a bontással egybekötött demonstráció a végső megoldás. Elsősorban a békés megegyezésre törekednének, ám a szép szó kevés esetben vezet kézzel fogható eredményre. Mint mondja, azért van szükség drasztikus fellépésre, mert nincs más eszköz a kezükben, a jog nem védi kellő mértékben az érdekeiket.

Míg egy kiló almánál vagy egy autónál pontosan megállapítható, hogy mikor kinek a tulajdona, ugyanez a beépített építőanyagok esetén már korántsem egyértelmű. Álláspontja szerint a ki nem fizetett anyagok, építőelemek logikusan mindaddig az alvállalkozó tulajdonát kellene, hogy képezzék, míg annak ellenértékét meg nem kapták. Ily módon, ha a megrendelő nem fizet, az alvállalkozó elméletben saját tulajdonát bontja le és viszi el egy-egy akció során.

A jog azonban ezt másképp látja. Ha az alvállalkozó számláját a megrendelő (a generálkivitelező vagy a beruházó) befogadta, és azon a vállalkozó nem kötötte ki a tulajdonjog fenntartását, a beépített anyag már az építtető tulajdona – mondja a hvg.hu-nak Dr. Géczi Beatrix, ingatlanjogász. Így, aki azt kiszereli és eltulajdonítja, rongálást és lopást követ el. Más kérdés, hogy a ki nem fizetett anyagok egy jogi vita tárgyát képezhetik, melyben az igazát az alvállalkozó a bíróságon, peres eljárás keretében bizonyíthatja (ha van hozzá türelme). A tartozás önmagában nem bűn, de ha az is volna, a „csákányos adósságbehajtás” önhatalmú bíráskodás.

Nem hagyható figyelmen kívül a lakó szempontja sem, hiszen ő jóhiszeműen jár el, amikor megvásárolja új lakását, és mit sem sejt az alvállalkozó és a megrendelő közötti anyagi vitáról. Az építtető esetében ugyanakkor felmerül a rosszhiszeműség, ha az értékesítéskor tisztában van vele, hogy nem fogja teljesíteni az alvállalkozó jogos követelését. A szenvedő fél a lakó, az alvállalkozó pénz híján akár a  lakáshoz tartozó ajtókat is elviheti. Éliás Ádám ezzel kapcsolatban lapunknak kifejtette, hogy bontásaik nem érintik azokat a helyiségeket, amik a lakók közvetlen élettere, azokban az épületekben, ahol emberek tartózkodnak, maximum jelképesen bontanak. Ott viszont, ahol egy szimpla építési terület a bontás tárgya – ígérete szerint – „kő kövön nem marad”.

Kerül, amibe kerül

A közelmúltban először a Béke Liget lakóparkban tartott bontással egybekötött demonstrációt a VÉSZ. Az akció csupán figyelemfelkeltés volt a kivitelező Archivent Kft. és a beruházó Engel Group számára. A szövetég tagjai, a projekt egyik károsultja, az EGH Kft. néhány nyílászáróját szerelték ki és vitték el. Szegeden, egy másik, néhány hete szervezett akciónál pedig a Fehér T. és Társa Kft. fizetési morálját igyekezett javítani az érdekvédelmi tömörülés. Mivel az ügyvezető a felszólítás ellenére nem ürítette ki székházát, a szövetség családi háza kerítésén hagyta ott „kéznyomát”. Éliás szerint mivel a megrendelő privát ingatlanjait abból a profitból építi, ami a ki nem fizetett alvállalkozói számlák miatt a zsebében marad, így elvben „jogosan” járnak el, ha ott bontanak. Bár az okfejtés logikusnak tűnhet, ettől a bontás még jogsértés marad.

Mindez nem tántorítja el a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetségét attól, hogy folytassa az akciósorozatot. Éliás Ádám igen határozott, mikor azt mondja, addig csinálják, míg el nem érik céljaikat, kerül, amibe kerül. Az egyik legfontosabb törekvésük, hogy kikényszerítsék a szerintük elengedhetetlen jogszabályváltozást.

Október elején négy petíciót fogalmaztak meg, melyeket az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz, a Pénzügyminisztériumhoz, az Országgyűléshez és a Köztársasági Elnökhöz címeztek. Ezekben többek között egy Szlovákiában már működő jogi megoldás bevezetését kezdeményezik.

A követendő példa szerint egy-egy ingatlan építtetője csak akkor kaphatna használatbavételi engedélyt, ha büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik róla, hogy az épületen dolgozó valamennyi vállalkozó számláját kiegyenlítette. E jogi gyakorlat hazai alkalmazása érdekazonosságot teremtene, így kiküszöbölhetővé válna a lánctartozás, hiszen mind a beruházó, mind a fővállalkozó, mind az alvállalkozók a korrekt, gyors együttműködésben lennének motiváltak.Egy másik felvetés az építőipari kivitelezési árak minimumát szabályozná. Ez kizárná annak lehetőségét, hogy a beruházó és a fővállalkozó olyan irreálisan alacsony árban állapodjon meg, amiből borítékolhatóan lehetetlen minden munkafolyamatot megfinanszírozni. 

Éliás Ádám azt mondja, a szövetség fő feladata nem az adósságbehajtás volna, hanem a szakma fejlesztése. Egyelőre azonban csak a napi „tűzoltásra” van kapacitásuk. Tevékenységük kimerül abban, hogy a túlélésben segítsék tagjaikat, azaz megmentsék őket a csődtől. Holott az ágazat szereplőinek nem a körbetartozás az egyetlen súlyos problémája. A pénzügyminisztériumhoz benyújtott petíciójában a VÉSZ az adórendszer gyökeres átalakítását is kezdeményezte, ellenkező esetben országos adóbojkottot hirdetnek. A minisztérium a hvg.hu megkeresésére úgy reagált, dolgoznak azon, hogy az ágazat gondjaira mielőbb megoldást találjanak.

A szövetség első embere szerint az építőiparban kialakult viszonyok tarthatatlan helyzetét mutatja az is, hogy egyre több a krimibe illő eset. Két olyan ügyről is tudnak, amikor a jogosnak vélt jussát követelő alvállalkozót a megrendelő azzal fenyegette, hogy alvilági szereplők közreműködésével az életére tör. Éliás Ádám szerint a VÉSZ minden eszközzel megvédi tagjait, igaz ők elsősorban érdekvédelmi tömörülés, nem pedig életvédelmi.A bontási akciókról a hvg.hu folyamatosan beszámol. [Benkő Eszter]
 
Frissítés

Szétbontották az adós szállodáját Hévízen

A Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetségének mintegy 110-120 “aktivistája” felszerelési és berendezési tárgyakat szerelt le és szállított el kedden a vendégek szeme láttára egy hévízi szállodából, mert állításuk szerint a hotel tartozik az épületet felújító fővállalkozónak. A hotel vezetője szerint jogellenesen rohanták le a szállodát, amelynek tulajdonosai az elmaradt garanciális munkák miatt tartottak vissza bizonyos összeget.
A Hotel Fit igazgatója az MTI-nek elmondta: tavaly év elején újították fel a szállodát, a kifizetések egy részét azonban a garanciális munkák elmaradása miatt a tulajdonos visszatartotta. Pémer Edina szerint a hotel tulajdonosai és a fővállalkozó között egyeztetések voltak, miután a saját költségükön kellett számos műszaki hibát kijavítani és jó néhányat még nem is fejeztek be.
 
A hotel igazgatója a ki nem fizetett összeg nagyságáról nem tudott nyilatkozni, mert a felújítás nem az ő feladatkörébe tartozott, de azt mondta, a jogállamisággal ellentétesnek tartja, hogy “ilyen módon be lehet törni egy szállodába és tönkre lehet tenni a jó hírét”. A Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetségének (VÉSZ) megbízottjai ugyanis a vendégek szeme láttára “megrohanták a házat” és a mosdóktól az ajtókig számos felszerelést elvittek.
 
Összesítése szerint a tárgyi kár körülbelül hárommillió forint, de az erkölcsi kárt nem tudják összegszerűen kifejezni. Ez utóbbi kapcsán kifejtette: a felújítást követően új partnereket szereztek, de lehetséges, hogy az akció után ezek az utaztatók nem hoznak több vendéget a szállodába.

Pémer Edina közölte: a szálloda 33 dolgozója a munkahelyét is veszélyeztetve érzi, mert a VÉSZ eljárása miatt esetleg elpártolnak tőlük a vendégek.
 
Az érdekvédelmi szervezet elnöke a történtekről az MTI-nek úgy fogalmazott: “tulajdon-visszaszerzési akciót” hajtottak végre. Éliás Ádám azt mondta, hogy a City Galéria Kft. végezte el fővállalkozóként a “lerobbant vacak épület” felújítását, de a megrendelő For Hotels Kft. nem fizette ki a végszámlát.
 
A fővállalkozó is elismerte, hogy voltak hiányosságok a munkájukban, de hónapokon keresztül nem tudtak egymással elszámolni, a végén elmérgesedett a viszonyuk. A megrendelővel szemben 35-37 millió forint követelése van a felújítást végző City Galériának.

A VÉSZ hetekkel ezelőtt már “jelképes figyelmeztető akciót” tartott a szállodánál, amit a szervezet elnöke szerint nem vettek komolyan, ezért kedden már 110-120 emberrel vonultak a hotelhez. A szervezet alapszabályára hivatkozva azt mondta: azért nevezik tulajdon-visszavételnek akcióikat, mert “ha nem fizetnek ki valamit, akkor az annak a tulajdona”. Az elszállított tárgyakat raktározzák, és amennyiben a vitás felek megegyeznek, nagyjából ugyanannyi idő alatt a visszaépítés is megtörténik.

 A VÉSZ hévízi akciója kapcsán a rendőrség nem adott információt, de az MTI úgy értesült, hogy már március óta lopás miatt folyik nyomozás az ügyben. Akkor csak kisebb értékben tulajdonítottak el felszerelési tárgyakat a szállodából a szervezet “aktivistái”, a mostani fellépésükkel azonban már nagy értékre elkövetett lopás gyanúja miatt folytatódhat eljárás.

A távirati iroda információja szerint a márciusi “figyelmeztető” akció kapcsán egy embert hallgattak ki a rendőrök, aki az eset miatt az ügyészségen panaszt tett, de ezt elutasították. Az MTI úgy tudja, hogy a keddi akció kapcsán felvetődhet a magánokirat-hamisítás gyanúja is, mert a résztvevők egy csoportja vendégként jelentkezett be a szállodába, de többen közülük valószínűleg hamis személyi adatokat adtak meg. 

Szétbontották az adós szállodáját Hévízen

A Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetségének mintegy 110-120 “aktivistája” felszerelési és berendezési tárgyakat szerelt le és szállított el kedden a vendégek szeme láttára egy hévízi szállodából, mert állításuk szerint a hotel tartozik az épületet felújító fővállalkozónak. A hotel vezetője szerint jogellenesen rohanták le a szállodát, amelynek tulajdonosai az elmaradt garanciális munkák miatt tartottak vissza bizonyos összeget.  


A Hotel Fit igazgatója az MTI-nek elmondta: tavaly év elején újították fel a szállodát, a kifizetések egy részét azonban a garanciális munkák elmaradása miatt a tulajdonos visszatartotta. Pémer Edina szerint a hotel tulajdonosai és a fővállalkozó között egyeztetések voltak, miután a saját költségükön kellett számos műszaki hibát kijavítani és jó néhányat még nem is fejeztek be.
 
A hotel igazgatója a ki nem fizetett összeg nagyságáról nem tudott nyilatkozni, mert a felújítás nem az ő feladatkörébe tartozott, de azt mondta, a jogállamisággal ellentétesnek tartja, hogy “ilyen módon be lehet törni egy szállodába és tönkre lehet tenni a jó hírét”. A Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetségének (VÉSZ) megbízottjai ugyanis a vendégek szeme láttára “megrohanták a házat” és a mosdóktól az ajtókig számos felszerelést elvittek.
 
Összesítése szerint a tárgyi kár körülbelül hárommillió forint, de az erkölcsi kárt nem tudják összegszerűen kifejezni. Ez utóbbi kapcsán kifejtette: a felújítást követően új partnereket szereztek, de lehetséges, hogy az akció után ezek az utaztatók nem hoznak több vendéget a szállodába.

Pémer Edina közölte: a szálloda 33 dolgozója a munkahelyét is veszélyeztetve érzi, mert a VÉSZ eljárása miatt esetleg elpártolnak tőlük a vendégek.
 
Az érdekvédelmi szervezet elnöke a történtekről az MTI-nek úgy fogalmazott: “tulajdon-visszaszerzési akciót” hajtottak végre. Éliás Ádám azt mondta, hogy a City Galéria Kft. végezte el fővállalkozóként a “lerobbant vacak épület” felújítását, de a megrendelő For Hotels Kft. nem fizette ki a végszámlát.
 
A fővállalkozó is elismerte, hogy voltak hiányosságok a munkájukban, de hónapokon keresztül nem tudtak egymással elszámolni, a végén elmérgesedett a viszonyuk. A megrendelővel szemben 35-37 millió forint követelése van a felújítást végző City Galériának.

A VÉSZ hetekkel ezelőtt már “jelképes figyelmeztető akciót” tartott a szállodánál, amit a szervezet elnöke szerint nem vettek komolyan, ezért kedden már 110-120 emberrel vonultak a hotelhez. A szervezet alapszabályára hivatkozva azt mondta: azért nevezik tulajdon-visszavételnek akcióikat, mert “ha nem fizetnek ki valamit, akkor az annak a tulajdona”. Az elszállított tárgyakat raktározzák, és amennyiben a vitás felek megegyeznek, nagyjából ugyanannyi idő alatt a visszaépítés is megtörténik.

 A VÉSZ hévízi akciója kapcsán a rendőrség nem adott információt, de az MTI úgy értesült, hogy már március óta lopás miatt folyik nyomozás az ügyben. Akkor csak kisebb értékben tulajdonítottak el felszerelési tárgyakat a szállodából a szervezet “aktivistái”, a mostani fellépésükkel azonban már nagy értékre elkövetett lopás gyanúja miatt folytatódhat eljárás.

A távirati iroda információja szerint a márciusi “figyelmeztető” akció kapcsán egy embert hallgattak ki a rendőrök, aki az eset miatt az ügyészségen panaszt tett, de ezt elutasították. Az MTI úgy tudja, hogy a keddi akció kapcsán felvetődhet a magánokirat-hamisítás gyanúja is, mert a résztvevők egy csoportja vendégként jelentkezett be a szállodába, de többen közülük valószínűleg hamis személyi adatokat adtak meg. [ingatlanmenedzser 2009.05.25]

 

Reklámok

25 thoughts on “Kkv kintlevőségek, körbe tartozás

  1. A Sorbus Maximus Kft. a mai napon még 400 000,- Ft-al tartozik és november 30-ra igérte a kifizetését. A behajtás költségei, 75% jelenlegi állapotban cca. 150 000,- Ft.

  2. A Sorbus Maximus Kft. “már csak” 350 000,- Ft-al tartozik a tőkéből.
    Van még 10 e forintos kifzetetlen szla is, még a kamatokkal valamint a behajtási költségekkel is tartozik.

  3. Mivel a Sorbus Maximus Kft. fizetési hajlandósága =0, ezért 2008.01.08-án felszámolási eljárást indítunk ellene.
    SúlyosbÍtja a helyzetet, hogy Gecsei Mihály Csaba úr, ügyvezető, számunkra ismeretlen helyen tartózkodik.

  4. A Sorbus Maximus Kft ellen mégsem indítottunk felszámolási eljárást. Jelenleg 250 237,- Ft tőketartozása van, + 40.693, Ft behajtási költség. A késedelmi kamatok megfizetésétől eltekintünk.
    A ki nem fizetett termékek felett rendelkezési jogunk van jelenleg is.

  5. A Sorbus Maximus Kft a kiszámlázott behajtási költségeket a mai napig nem fizette ki.
    A szála dátuma: 2008.05.08.
    Számlázott összeg: 92.512,- Ft.

    Ugyan ezt “tette” a Karsai Plast Műanyag Feldolgozó Kft is.
    A szála dátuma: 2008.05.08.
    Számlázott összeg: 81.064,- Ft.

    A követelésünk jogosságát egyik cég sem vitatja.

  6. Július 17-én a Sorbus Maximus valószínüleg meggondolta magát és a saját honlapjára a következő szöveget tette fel:

    ….”A SORBUS MAXIMUS KFT a vállalt kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, a megrendelő ROYAL BAU ZRT azonban a szolgáltatás ellenértékét nem fizette ki.
    A SORBUS MAXUMUS KFT a mai napig nem jutott hozzá jogos követeléséhez.

    A tisztességes üzleti magatartásnak megfelelően a kialakult helyzetről társaságunk az összes érintett szállítóját t tájékoztatatta és mindent megtett a számlák kifizetése érdekében.
    A beszállítók között található a LOGISTOR KFT is, aki maradéktalanul megkapta a Dákára leszállított áruk ellenértékét.

    Mindezek után a LOGISTOR KFT egy olyan lejárató kampányba kezdett, mely eljárást etikátlannak és elfogadhatatlannak tartjuk. Ahelyett, hogy a körbetartozásért alapvetően felelős cégeket megnevezné, egy teljesen vétlen társaságot állít ki ország világ elé vétkesnek. Ráadásul ez a társaság a SORBUS MAXIMUS KFT-től, a helyzetre vonatkozó mindenre kiterjedő érdemi tájékoztatást kapott mind levélben, mind írásban és megállapodás született a halasztott fizetésre vonatkozóan. A vállalt kötelezettségének a SORBUS MAXIMUS KFT eleget tett. Ezek után egy olyan számlát próbált meg a LOGISTOR KFT érvényesíttetni, mely számla nem a SORBUS MAXIMUS KFT részére volt kiállítva.

    Fentiek miatt a LOGISTOR kft honlapján a SORBUS MAXIMUS KFT-t érintő, nem az igazságot híven tükröző, csúsztatott megjegyzéseket cégcsoportunk nevében VISSZAUTASÍTJUK! “

    Tisztázzuk! Ez egy blog, amiben nem csak az örömeit, hanem a bánatát is megírhatja a blog írója. Sőt az ide tévedt olvasó -netán érintett- regisztrálás után hozzászólását bejegyezheti, esetleges ellenérveit felsorolhatja. A Sorbus-Maximus ezt idáig nem tette meg, hanem saját honlapjának értékes oldalait is “súlyos” sérelmeinek sorolására pazarolja.
    Megjegyzendő, hogy Társaságunknak a fent említett Zrt-vel semmiféle kapcsolata nincs és nem is volt, ezért mindenképpen elfogadhatatlan lenne, hogy bárhol, bármilyen összefüggésben említenénk nevét és “dícsérnénk” tetteit.
    Nem elfelejtendő, hogy a Logistor Kft a vállalt kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, a megrendelő Sorbus Maximus Kft azonban a szolgáltatás ellenértékét nem fizette ki. Továbbá nem elfelejtendő, hogy a Logistor Kft átérezve a Sorbus Maximus nehéz helyzetét, lemondott az őt jogosan megillető késedelmi kamatok teljes összegéről.

    Tisztelt Ügyvezető Úr, ott a Sorbus Maximus Kft-nél!
    2008.07.15-én iktattuk legutolsó igéretét, amiben biztosított bennünket az Önöknek címzett számlánk aug 10. körüli kifizetéséről. Számítunk rá!
    Fáradozását előre is köszönjük.
    Tisztelettel: Logistor Kft.

  7. A Sorbus Maximus Kft. 2008.08.13-án indított átutalásával rendezte az összes tartozását a Logistor Raktártrchnika Kft-val szemben.
    Jó munkát, jó partnereket!
    a Logistor

  8. Ismét sikerült új adóst szereznünk a székesfehérvári ALBA-NORD Kft személyében (aki vonatkozó rendelésén számlázási adatait ALBA-KLIMA Kft-ként jelölte meg).
    Fizetési határideje 2008.09.12-én lejárt. A számlánkat nem kifogásolta, “emlékeztetőnkre” nem válaszolt. Várjuk a kifizetést.

  9. A nyilvános cégadatok szerint az ALBA-NORD és az ALBA-KLÍMA tulajdonosai azonosak, mégpedig úgy, hogy aki az egyikben többségi az a másikban kisebbségi tulaj és viszont.
    Ilyen szoros kötelékek ellenére sem veszik a bátorságot, hogy egyáltalán válaszoljanak a felszólításainkra.
    Jámbor Gabriella és Kolonics Ildikó ügyvezető asszonyokról van szó.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s